Learn about one of the most important dates in Hungarian history, October 23
Now Playing: Lesson Audio
Get a breakdown of the dialogue and translations instantly with the Premium line-by-line Audio. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.
Get this lesson’s key vocab, their translations and pronunciations. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.
Unlock Lesson Notes and Transcripts for every single lesson. Sign Up for a Free Lifetime Account and Get 7 Days of Premium Access.
| Október 23. |
| Október 23-a három magyar nemzeti ünnep közül a legfiatalabb, az 1956-os forradalom kitörésének, valamint 1989-ben a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója. |
| Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye. Az 1940-50-es évekre jellemző sztálinista diktatúra és terror, valamint a szovjet megszállás elleni szabadságharc volt. Október 23-án egy békés diáktüntetésből indult ki Budapesten és Debrecenben. Az 1848-as forradalomra utalva Petőfi híres forradalmi költeményét is felolvasták. Az összegyűlt emberek spontán elkezdték kivágni a magyar zászló közepéből a kommunista címert, a lyukas zászló a forradalom jelképévé vált. Ezután a Parlament elé vonult az egyre növekvő tömeg, majd a közel 10 méteres, monumentális Sztálin-szoborhoz ment, és ledöntötte azt. A szobor darabjait ma ereklyeként őrzik a forradalom túlélői. Az éjszaka alatt a kommunista vezetés ellenállása és a fegyvertelen tömegre leadott sortűz miatt fegyveres felkeléssé alakult a tüntetés, bevették a Magyar Rádiót, ahol a katonaság is a felkelők mellé állt, letépve a szovjet vörös csillagot. |
| A forradalom másnapján szovjet csapatok érkeztek a fővárosba, és kezdetét vette Budapesten és sok vidéki városban a rengeteg áldozatot követelő, elkeseredett szabadságharc. Az óriási nemzetközi visszhang ellenére a nyugati országok nem nyújtottak Magyarországnak segítséget, így november elején a szovjet csapatok hadüzenet nélkül háborút indíthattak az ország ellen. A felkelők még több napig folytatták hősi harcukat, ám az aránytalan túlerővel szemben el kellett bukniuk. |
| A forradalomban több mint 2500 fő esett el a magyar oldalról, és mintegy negyedmillió menekült el nyugatra. A brutális megtorlásban tömegeket végeztek ki, börtönöztek be, és az 1989-es rendszerváltásig tilos volt beszélni róla. 1989-ben, a rendszerváltás idején nem véletlenül október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, és azóta kettős nemzeti ünnep ez a nap. |
| 1956 rengeteg verses, prózai műnek, drámának, filmnek és más művészeti alkotásnak a témája, valamint a rendszerváltás óta jelentős számú dokumentumfilm is készült róla. |
1 Comment
HideOktóber 23.
Október 23-a három magyar nemzeti ünnep közül a legfiatalabb, az 1956-os forradalom kitörésének, valamint 1989-ben a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója.
Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye.
Az 1940-50-es évekre jellemző sztálinista diktatúra és terror, valamint a szovjet megszállás elleni szabadságharc.
Október 23-án egy békés diáktüntetésből indult ki Budapesten és Debrecenben.
Az 1848-as forradalomra utalva Petőfi híres forradalmi költeményét is felolvasták.
Az összegyűlt emberek spontán elkezdték kivágni a magyar zászló közepéből a kommunista címert, a lyukas zászló a forradalom jelképévé vált.
Ezután a Parlament elé vonult az egyre növekvő tömeg, majd a közel 10 méteres, monumentális Sztálin-szoborhoz ment, és ledöntötte azt.
A szobor darabjait ma ereklyeként őrzik a forradalom túlélői.
Az éjszaka alatt a kommunista vezetés ellenállása és a fegyvertelen tömegre leadott sortűz miatt fegyveres felkeléssé alakult a tüntetés, bevették Magyar Rádiót, ahol a katonaság is a felkelők mellé állt, letépve a szovjet vörös csillagot.
A forradalom másnapján szovjet csapatok érkeztek a fővárosba, és kezdetét vette Budapesten és sok vidéki városban a rengeteg áldozatot követelő, elkeseredett szabadságharc.
Az óriási nemzetközi visszhang ellenére a nyugati országok nem nyújtottak Magyarországnak segítséget, így november elején a szovjet csapatok hadüzenet nélkül háborút indíthattak az ország ellen.
A felkelők még több napig folytatták hősi harcukat, ám az aránytalan túlerővel szemben el kellett bukniuk.
A forradalomban több mint 2500 fő esett el a magyar oldalról, és mintegy negyedmillió menekült el nyugatra.
A brutális megtorlásban tömegeket végeztek ki, börtönöztek be, és az 1989-es rendszerváltásig tilos volt beszélni róla.
1989-ben, a rendszerváltás idején nem véletlenül október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, és azóta kettős nemzeti ünnep ez a nap.
1956 rengeteg verses, prózai műnek, drámának, filmnek és más művészeti alkotásnak a témája, valamint a rendszerváltás után jelentős számú dokumentumfilm is készült róla.