Dialogue

Vocabulary

Learn New Words FAST with this Lesson’s Vocab Review List

Get this lesson’s key vocab, their translations and pronunciations. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Transcript

Sziasztok! Livia vagyok. A mostani leckénk témája a huszadik századi Magyarország egyik legismertebb és egyben legszomorúbb eseménye az 1956-os forradalom . Hogyan lett az 1956. október 23-án kezdődött békés diáktüntetésből egy véres diktatúra kezdete? Forradalom, vagy ellenforradalom? Mindezt megtudhatjátok, ha velünk maradtok és végignézitek ezt a videót.
Miért nevezték a forradalom ideje alatt és után az emberek a budapesti Ötvenhatosok terét, Csizma térnek?
A video végén megmutatjuk a választ.
A második világháború után a magyarországi sztálinista diktatúra borzalmait nem részletezném, elég annyi, hogy az államvédelmi rendőrség kegyetlenkedései, a koncepciós perek, a rendszerellenes emberek táborokba szállítása, a növekvő szegénység odáig vezetett, hogy több nagyváros es a budapesti egyetemisták 1956. október 23-ra tüntetést hírdettek. A budapesti Műszaki Egyetemről induló tömeg az esti órákra már több, mint 200.000 embert számlált. A békés demostráció fegyveres felkeléssé változott, amikor az államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a Magyar Rádió épülete elött összegyűltekre.
A budapesti, több napos fegyveres harc után a forradalmi célok, a demokratikus, szabad választások kiírása, megvalósulni látszottak. Ám ekkor, november 4-én a szovjet hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Magyarországot. A felkelők nem bírtak a nagy túlerővel és a szabadságharc elbukott. Megkezdődtek a megtorlások, bebörtönzések és kivégzések. Több mint 250 000 ember emigrációba menekült. Magyarország az elkövetkezendő évtizedekre teljesen a Szovjetunió elnyomása alá került. A forradalom utáni években tilos volt az akkori eseményekről beszélni és késöbb a szabadságharcot ellenforradalomként tanították az iskolákban.
1989. október 23-án, a köztársasági elnök kikiáltotta a magyar köztársaságot és megtörtént a rendszerváltás. Napjainkban tehát az 1956-os események mellett a magyar köztársaság megalakulására is emlékezünk ezen a napon. Ilyenkor országszerte szabadtéri kiállításokkal és családi programokkal találkozhatunk. Budapesten a forradalom fontosabb helyszínein koszorúzásokat és megemlékezéseket rendeznek fáklyás felvonulás kíséretében. Ezen a napon ingyen megtekinthető a magyar Szent Korona a Parlamentben. Az ünneplések azonban nem minden évben zajlanak békésen.
1956-ban az amerikai Time Magazin "A magyar szabadságharcost " válsztotta az év emberének , állást foglalva a forradalom mellett. Viszont ugyanez a magazin a következő évben éppen az 1956-os magyar forradalmat leverő Nyikita Hruscsovot találta alkalmasnak erre a címre.
És most lássuk a választ a video elején elhangzott kérdésre.
1956. október 23-án a feldühödött forradalmi tömeg lángvágó segítségével ledöntötte az akkori Sztálin téren álló, 8 méter magas Sztálin szobrot. Miután a szobor ledőlt, csak a csizmái maradtak a talapzaton, névadóul szolgálva a pesti népnek.
Hogy tetszett ez a lecke? Tanultál valami érdekeset?
Te hallottál már ezekről az 1956-os eseményekről?
Írj nekünk a HungarianPod101.com-on!
Viszlát legközelebb!

Comments

Hide