Sziasztok! Livia vagyok. A mostani leckénk témája a huszadik századi Magyarország egyik legismertebb és egyben legszomorúbb eseménye az 1956-os forradalom . Hogyan lett az 1956. október 23-án kezdődött békés diáktüntetésből egy véres diktatúra kezdete? Forradalom, vagy ellenforradalom? Mindezt megtudhatjátok, ha velünk maradtok és végignézitek ezt a videót. |
Miért nevezték a forradalom ideje alatt és után az emberek a budapesti Ötvenhatosok terét, Csizma térnek? |
A video végén megmutatjuk a választ. |
A második világháború után a magyarországi sztálinista diktatúra borzalmait nem részletezném, elég annyi, hogy az államvédelmi rendőrség kegyetlenkedései, a koncepciós perek, a rendszerellenes emberek táborokba szállítása, a növekvő szegénység odáig vezetett, hogy több nagyváros es a budapesti egyetemisták 1956. október 23-ra tüntetést hírdettek. A budapesti Műszaki Egyetemről induló tömeg az esti órákra már több, mint 200.000 embert számlált. A békés demostráció fegyveres felkeléssé változott, amikor az államvédelmi rendőrség tüzet nyitott a Magyar Rádió épülete elött összegyűltekre. |
A budapesti, több napos fegyveres harc után a forradalmi célok, a demokratikus, szabad választások kiírása, megvalósulni látszottak. Ám ekkor, november 4-én a szovjet hadsereg hadüzenet nélkül megtámadta Magyarországot. A felkelők nem bírtak a nagy túlerővel és a szabadságharc elbukott. Megkezdődtek a megtorlások, bebörtönzések és kivégzések. Több mint 250 000 ember emigrációba menekült. Magyarország az elkövetkezendő évtizedekre teljesen a Szovjetunió elnyomása alá került. A forradalom utáni években tilos volt az akkori eseményekről beszélni és késöbb a szabadságharcot ellenforradalomként tanították az iskolákban. |
1989. október 23-án, a köztársasági elnök kikiáltotta a magyar köztársaságot és megtörtént a rendszerváltás. Napjainkban tehát az 1956-os események mellett a magyar köztársaság megalakulására is emlékezünk ezen a napon. Ilyenkor országszerte szabadtéri kiállításokkal és családi programokkal találkozhatunk. Budapesten a forradalom fontosabb helyszínein koszorúzásokat és megemlékezéseket rendeznek fáklyás felvonulás kíséretében. Ezen a napon ingyen megtekinthető a magyar Szent Korona a Parlamentben. Az ünneplések azonban nem minden évben zajlanak békésen. |
1956-ban az amerikai Time Magazin "A magyar szabadságharcost " válsztotta az év emberének , állást foglalva a forradalom mellett. Viszont ugyanez a magazin a következő évben éppen az 1956-os magyar forradalmat leverő Nyikita Hruscsovot találta alkalmasnak erre a címre. |
És most lássuk a választ a video elején elhangzott kérdésre. |
1956. október 23-án a feldühödött forradalmi tömeg lángvágó segítségével ledöntötte az akkori Sztálin téren álló, 8 méter magas Sztálin szobrot. Miután a szobor ledőlt, csak a csizmái maradtak a talapzaton, névadóul szolgálva a pesti népnek. |
Hogy tetszett ez a lecke? Tanultál valami érdekeset? |
Te hallottál már ezekről az 1956-os eseményekről? |
Írj nekünk a HungarianPod101.com-on! |
Viszlát legközelebb! |
Comments
Hide