Karácsony


A magyar családok többségének az életében a legfontosabb ünnep minden évben a karácsony.
Ezen az ünnepen jönnek össze a különböző városokban, esetleg külföldön élő rokonok, barátok.

A karácsony előtti hetekben, hasonlóan sok más országhoz, vásárlási láz indul meg, érdemes ilyenkor meglátogatni a karácsonyi vásárokat.
Ha nincs magyar rokonunk, akinek vásárolhatnánk, a forralt bor, a pálinka és a bazári ételek miatt is érdemes kilátogatni.
Forralt bort különösen sok helyen árulnak télen, a fűszeres forró ital kellemesen felmelegíti az utcán sétálókat.

A magyarok számára karácsony általában 24-én kezdődik.
A délelőtti program a karácsonyfa feldíszítése, készülődés a vacsorára.
Ebben az időszakban minden étkezés kétszer akkora, mint az év más napjain.
Huszonnegyedike este a Szenteste, ilyenkor a szűkebb család elfogyasztja a karácsonyi vacsorát.
A menü gyakran hal, töltött káposzta, mákos guba.
Az ajándékokat is ekkor adják át a családtagok.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon, sok más Európai országhoz hasonlóan, nem a Mikulás hozza az ajándékokat, hanem Jézuska.
A magyar Mikulás december hatodikán már megérkezik a gyerekekhez.
A vallásos családok a vacsora után gyakran éjféli misére mennek.

Hivatalosan 25-26-án munkaszüneti nap van Magyarországon, ilyenkor némileg megnyugszanak a kedélyek, a karácsonyt megelőző vásári hangulat után.
Ezeken a napokon indul el a nagyobb család, hogy látogatást tegyen a rokonoknál.
Az édességek és sütemények, amelyekből rengeteg fajta készült az ünnepre, több száz kilométert is utaznak a családok között.
A távolabbi rokonság kedvéért még egy kör ajándékozás következik, a gyerekek nagy örömére.

Nyelvtanulók, figyelem!
A karácsony utáni-szilveszter előtti időszakra a magyarok a “két ünnep között” kifejezést használják.
Ez a hét a pihenésé, a hosszú sétáké, a forraltborozásé.