Dialogue

Vocabulary

Learn New Words FAST with this Lesson’s Vocab Review List

Get this lesson’s key vocab, their translations and pronunciations. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Notes

Unlock In-Depth Explanations & Exclusive Takeaways with Printable Lesson Notes

Unlock Lesson Notes and Transcripts for every single lesson. Sign Up for a Free Lifetime Account and Get 7 Days of Premium Access.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Transcript

Tarr Béla
Tarr Béla saját bevallása szerint kívül esik a budapesti filmes körökön, mondván hogy nincs közös témája a többi rendezővel, annyira máshogy gondolkodik a filmekről.
Az 1955-ben született Tarr tizenéves korában kezdett filmezéssel foglalkozni. Főiskolai évei alatt és után eleinte leginkább dokumentarista filmeket forgatott. Első filmjeiben általában amatőr színészek improvizált dialógusait vette fel. A nyolcvanas években már profi színészekkel dolgozik, többek között ekkor készítette el a Magyar Televíziónak a Macbethet, 1981-ben.
Az évtized közepén kezd eltávolodni a dokumentarista-realista filmkészítéstől, és egy sokkal stilizáltabb, szürreálisabb módon közelít a filmezéshez. Ennek a kornak az első darabja az Őszi almanach, 1984-ből. Ez az egyetlen színes Tarr film.
1988-ban készíti el a rendező a Kárhozat című filmjét, ez az első közös munkája Krasznahorkai László íróval. Egészen máig állandó partnerek filmkészítésben, Krasznahorkai műveiből készül el a Sátántangó (1994) és a Werckmeister Harmóniák (2000), a Londoni férfi (2007) forgatókönyvét pedig együtt írják. Felesége, Hranitzky Ágnes a nyolcvanas évek óta vágja filmjeit.
A filmezéshez kevésbé értő közönségnek is hamar feltűnik, hogy a rendező szinte minden snittje nagyon hosszú, nem ritkán tíz perces. Már a Macbethnél is így volt ez, a tévéfilm két roppant hosszú snittel készült. A Sátántangó is hasonló, a hét és fél orás film elején egy hét perces snitten a tehenek vonulását követjük. A rendező több alakalommal elmondta, hogy a még hosszabb snitteknek is csak az szab akadályt, hogy a Kodak tekercseken csak 300 méter film van, ez körülbelül 11 perc. Hosszuk miatt egyes jeleneteket napokig tervezni és koreografálni kell, mielőtt elindulhat a felvétel.
Gyakori helyszín az Alföld. A puszta üressége, gyakran barátságtalan ábrázolása különös, apokaliptikus hangulatot kölcsönöz filmjeinek.
A brit Guardian a világ 13. legjobb rendezőjének választotta. Saját bevallása szerint a filmezés fekete báránya, szinte sosem kérik fel filmek elkészítésére, mert csak azt képes megrendezni, amit ő maga választ. Jellemző mondása, hogy a forgatókönyvre csak azért van szükség, mert valamit muszáj bemutatni, hogy megkapja a pénzt a filmjeire.

1 Comment

Hide
Please to leave a comment.
😄 😞 😳 😁 😒 😎 😠 😆 😅 😜 😉 😭 😇 😴 😮 😈 ❤️️ 👍
Sorry, please keep your comment under 800 characters. Got a complicated question? Try asking your teacher using My Teacher Messenger.

HungarianPod101.comVerified
Thursday at 6:30 pm
Your comment is awaiting moderation.

Tarr Béla

Tarr Béla saját bevallása szerint kívül esik a budapesti filmes körökön, mondván hogy nincs közös témája a többi rendezővel, annyira máshogy gondolkodik a filmekről.
Az 1955-ben született Tarr tizenéves korában kezdett filmezéssel foglalkozni. Főiskolai évei alatt és után eleinte leginkább dokumentarista filmeket forgatott. Első filmjeiben általában amatőr színészek improvizált dialógusait vette fel. A nyolcvanas években már profi színészekkel dolgozik, többek között ekkor készítette el a Magyar Televíziónak a Macbethet, 1981-ben.
Az évtized közepén kezd eltávolodni a dokumentarista-realista filmkészítéstől, és egy sokkal stilizáltabb, szürreálisabb módon közelít a filmezéshez. Ennek a kornak az első darabja az Őszi almanach, 1984-ből. Ez az egyetlen színes Tarr film.
1988-ban készíti el a rendező a Kárhozat című filmjét, ez az első közös munkája Krasznahorkai László íróval. Egészen máig állandó partnerek filmkészítésben, Krasznahorkai műveiből készül el a Sátántangó (1994) és a Werckmeister Harmóniák (2000), a Londoni férfi (2007) forgatókönyvét pedig együtt írják. Felesége, Hranitzky Ágnes a nyolcvanas cvek óta vágja filmjeit.
A filmezéshez kevésbé értő közönségnek is hamar feltűnik, hogy a rendező szinte minden snittje nagyon hosszú, nem ritkán tíz perces. Már Macbethnél is így volt ez, a tévéfilm két roppant hosszú snittel készült. A Sátántangó is hasonló, a hét és fél orás film elején egy hét perces snitten a tehenek vonulását követjük. A rendező több alakalommal elmondta, hogy a még hosszabb snitteknek is csak az szab akadályt, hogy a Kodak tekercseken csak 300 méter film van, ez körülbelül 11 perc. Hosszuk miatt egyes jeleneteket napokig tervezni és koreografálni kell, mielőtt elindulhat a felvétel.
Gyakori helyszín az Alföld. A puszta üressége, gyakran barátságtalan ábrázolása különös, apokaliptikus hangulatot kölcsönöz filmjeinek.
A brit Guardian a világ 13. legjobb rendezőjének választotta. Saját bevallása szerinte a filmezés fekete báránya, szinte sosem kérik fel filmek elkészítésére, mert csak azt képes megrendezni, amit ő maga választ. Jellemző mondása, hogy a forgatókönyvre csak azért van szükség, mert valamit muszáj bemutatni, hogy megkapja a pénzt a filmjeire.