Dialogue

Vocabulary

Learn New Words FAST with this Lesson’s Vocab Review List

Get this lesson’s key vocab, their translations and pronunciations. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Notes

Unlock In-Depth Explanations & Exclusive Takeaways with Printable Lesson Notes

Unlock Lesson Notes and Transcripts for every single lesson. Sign Up for a Free Lifetime Account and Get 7 Days of Premium Access.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Transcript

Jancsó Miklós
Az idén 91 éves Jancsó Miklós filmes karrierje az ötvenes években kezdődött. A jogi egyetemet végzett Jancsó nem dolgozott ügyvédként, bár tagja volt az ügyvédi kamarának. 1945-ben szovjet hadifogságban volt, de 1946-ban már Budapesten él. Itt kezd el filmművészetet tanulni, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végez 1950-ben.
Első munkái híradók, dokumentumfilmek, majd 1958-ben leforgatta első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Jellemzően kedveli a hosszú, elnyújtott snitteket, amelyek felvétele során a kamera végig mozgásban van, szinte balettozik, végigsöpör a tereken. Ezt a fajta technikát már a hatvanas években tökélyre fejleszti, olyan filmekben, mint például az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1966) és a Csillagosok, katonák (1968). A Szegénylegények hozott nemzetközi elismerést számára. 1972-ben a Még kér a nép című filmje elhozza a legjobb rendező díját a Cannes-i filmfesztiválról.
A hetvenes évek egy részét Olaszországban tölti, itteni rendezéseit tartják a legkevésbé hatásosnak. A rendező maga is elmondta, egy kulturális közegből kimozdulva nehezen találja helyét. Később, már a nyolcvanas évek elején többször megvádolják, hogy a saját képeit és ötleteit forgatja újra, kevésbé sikeres ez az évtized. 1986-ban elhagyja az Alföldet, a vidéket, amely korábbi filmjeiben gyakori helyszín, és Budapesten játszódó történeteket kezd forgatni. Több ilyen film után 1999-ben megrendezi a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pestent. A film két sírásóról szól, a két főszereplő, akik próbálják megtalálni a helyüket a gyorsan változó Magyarországon további öt filmjében visszatér.
Gyakorta megjelenő motívum a történelmi események ábrázolása, a hatalom és az azzal való visszaélés. A hosszú snitteket manapság kevésbé használja filmjeiben, de még mindig szívesen tér vissza a történelemhez, időnként a vidékhez és az Alföldhöz.

1 Comment

Hide
Please to leave a comment.
😄 😞 😳 😁 😒 😎 😠 😆 😅 😜 😉 😭 😇 😴 😮 😈 ❤️️ 👍
Sorry, please keep your comment under 800 characters. Got a complicated question? Try asking your teacher using My Teacher Messenger.
Sorry, please keep your comment under 800 characters.

user profile picture
HungarianPod101.com
Thursday at 6:30 pm
Your comment is awaiting moderation.

Jancsó Mikós

Az idén 91 éves Jancsó Miklós filmes karrierje az ötvenes években kezdődött. A jogi egyetemet végzett Jancsó nem dolgozott ügyvédként, bár tagja volt az ügyvédi kamarának. 1945-ben szovjet hadifogságban volt, de 1946-ban már Budapesten él. Itt kezd el filmművészetet tanulni, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végez 1950-ben.
Első  munkái híradók, dokumentumfilmek, majd 1958-ben leforgatta első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Jellemzően kedveli a hosszú, elnyújtott snitteket, amelyek felvétele során a kamera végig mozgásban van, szinte balettozik, végigsöpör a tereken. Ezt a fajta technikát már a hatvanas években tökélyre fejleszti, olyan filmekben, mint például az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1966) és a Csillagosok, katonák (1968). A Szegénylegények hozott nemzetközi elismerést számára. 1972-ben a Még kér a nép című filmje elhozza a legjobb rendező díját a Cannes-i filmfesztiválról.
A hetvenes évek egy részét Olaszországban tölti, itteni rendezéseit tartják a legkevésbé hatásosnak. A rendező maga is elmondta, egy kulturális közegből kimozdulva nehezen találja helyét. Később, már a nyolcvanas évek elején többször megvádolják, hogy a saját képeit és ötleteit forgatja újra, kevésbé sikeres ez az évtized. 1986-ban elhagyja az Alföldet, a vidéket, amely korábbi filmjeiben gyakori helyszín, és Budapesten játszódó történeteket kezd forgatni. Több ilyen film után 1999-ben megrendezi a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pestent. A film két sírásóról szól, a két főszereplő, akik próbálják megtalálni a helyüket a gyorsan változó Magyarországon további öt filmjében visszatér.
Gyakorta megjelenő motívum a történelmi események ábrázolása, a hatalom és az azzal való visszaélés. A hosszú snitteket manapság kevésbé használja filmjeiben, de még mindig szívesen tér vissza a történelemhez, időnként a vidékhez és az Alföldhöz.