Vocabulary

Learn New Words FAST with this Lesson’s Vocab Review List

Get this lesson’s key vocab, their translations and pronunciations. Sign up for your Free Lifetime Account Now and get 7 Days of Premium Access including this feature.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Notes

Unlock In-Depth Explanations & Exclusive Takeaways with Printable Lesson Notes

Unlock Lesson Notes and Transcripts for every single lesson. Sign Up for a Free Lifetime Account and Get 7 Days of Premium Access.

Or sign up using Facebook
Already a Member?

Lesson Transcript

Jancsó Miklós
Az idén 91 éves Jancsó Miklós filmes karrierje az ötvenes években kezdődött. A jogi egyetemet végzett Jancsó nem dolgozott ügyvédként, bár tagja volt az ügyvédi kamarának. 1945-ben szovjet hadifogságban volt, de 1946-ban már Budapesten él. Itt kezd el filmművészetet tanulni, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végez 1950-ben.
Első munkái híradók, dokumentumfilmek, majd 1958-ben leforgatta első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Jellemzően kedveli a hosszú, elnyújtott snitteket, amelyek felvétele során a kamera végig mozgásban van, szinte balettozik, végigsöpör a tereken. Ezt a fajta technikát már a hatvanas években tökélyre fejleszti, olyan filmekben, mint például az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1966) és a Csillagosok, katonák (1968). A Szegénylegények hozott nemzetközi elismerést számára. 1972-ben a Még kér a nép című filmje elhozza a legjobb rendező díját a Cannes-i filmfesztiválról.
A hetvenes évek egy részét Olaszországban tölti, itteni rendezéseit tartják a legkevésbé hatásosnak. A rendező maga is elmondta, egy kulturális közegből kimozdulva nehezen találja helyét. Később, már a nyolcvanas évek elején többször megvádolják, hogy a saját képeit és ötleteit forgatja újra, kevésbé sikeres ez az évtized. 1986-ban elhagyja az Alföldet, a vidéket, amely korábbi filmjeiben gyakori helyszín, és Budapesten játszódó történeteket kezd forgatni. Több ilyen film után 1999-ben megrendezi a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pestent. A film két sírásóról szól, a két főszereplő, akik próbálják megtalálni a helyüket a gyorsan változó Magyarországon további öt filmjében visszatér.
Gyakorta megjelenő motívum a történelmi események ábrázolása, a hatalom és az azzal való visszaélés. A hosszú snitteket manapság kevésbé használja filmjeiben, de még mindig szívesen tér vissza a történelemhez, időnként a vidékhez és az Alföldhöz.

1 Comment

Hide
Please to leave a comment.
😄 😞 😳 😁 😒 😎 😠 😆 😅 😜 😉 😭 😇 😴 😮 😈 ❤️️ 👍
Sorry, please keep your comment under 800 characters. Got a complicated question? Try asking your teacher using My Teacher Messenger.

HungarianPod101.com
Thursday at 6:30 pm
Your comment is awaiting moderation.

Jancsó Mikós

Az idén 91 éves Jancsó Miklós filmes karrierje az ötvenes években kezdődött. A jogi egyetemet végzett Jancsó nem dolgozott ügyvédként, bár tagja volt az ügyvédi kamarának. 1945-ben szovjet hadifogságban volt, de 1946-ban már Budapesten él. Itt kezd el filmművészetet tanulni, a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végez 1950-ben.
Első  munkái híradók, dokumentumfilmek, majd 1958-ben leforgatta első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Jellemzően kedveli a hosszú, elnyújtott snitteket, amelyek felvétele során a kamera végig mozgásban van, szinte balettozik, végigsöpör a tereken. Ezt a fajta technikát már a hatvanas években tökélyre fejleszti, olyan filmekben, mint például az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1966) és a Csillagosok, katonák (1968). A Szegénylegények hozott nemzetközi elismerést számára. 1972-ben a Még kér a nép című filmje elhozza a legjobb rendező díját a Cannes-i filmfesztiválról.
A hetvenes évek egy részét Olaszországban tölti, itteni rendezéseit tartják a legkevésbé hatásosnak. A rendező maga is elmondta, egy kulturális közegből kimozdulva nehezen találja helyét. Később, már a nyolcvanas évek elején többször megvádolják, hogy a saját képeit és ötleteit forgatja újra, kevésbé sikeres ez az évtized. 1986-ban elhagyja az Alföldet, a vidéket, amely korábbi filmjeiben gyakori helyszín, és Budapesten játszódó történeteket kezd forgatni. Több ilyen film után 1999-ben megrendezi a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pestent. A film két sírásóról szól, a két főszereplő, akik próbálják megtalálni a helyüket a gyorsan változó Magyarországon további öt filmjében visszatér.
Gyakorta megjelenő motívum a történelmi események ábrázolása, a hatalom és az azzal való visszaélés. A hosszú snitteket manapság kevésbé használja filmjeiben, de még mindig szívesen tér vissza a történelemhez, időnként a vidékhez és az Alföldhöz.