Esztergom, Székesfehérvár és a Közép-Dunántúl régió |
A Közép-Dunántúl régió az utazók számára rengeteg kincset rejt. Sajnos a lecke keretei nem engedik meg, hogy minden város megkapja a neki járó figyelmet, de egy későbbi, Balatonról szóló lecke során érintjük őket. |
A régió három megyéből áll, Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye. Észak felől haladva, az első ezek közül az ország legkisebb megyéje, Komárom-Esztergom. A megyében több hegység is található, köztük a Bakony északi része, a Pilis és a Vértes. Fontos szén- és bauxitlelőhelyek erősítik a helyi gazdaságot. |
A természeti szépségek mellett a megye bővelkedik kulturális és történelmi emlékekben is. Bár nem Esztergom a megyeszékhely, mégis talán ez a város vonzza a legtöbb látogatót évente. Az egykori főváros ma az Alkotmánybíróság székhelye és a Római Katolikus Egyház magyarországi központja. |
Fejér megye földrajza igen változatos, nem csak hegyvonulatok, de az alföld egy része is benyúlik a megyébe. Fővárosa Székesfehérvár, az egykori királyi székhely. Ez a terület, a Duna és az egész Nyugat-magyarországi régió volt a Római Birodalom keleti határvidéke, sok római kori emlék megtalálható itt. A kulturális emlékek mellett a megye ipara is számottevő. |
Veszprém megye Magyarország egyik legerdősebb megyéje, közel harminc százalékát erdők borítják. Bár észak felől a Kisalföld mélyen benyúlik a megye területére, nagyobb része mégis inkább hegyvidék, délen pedig a Balaton határolja. A tó és környéke egy külön leckét kap a későbbiekben. A megye gazdaságában, az idegenforgalom mellett, fontos szerepe van a vegyiparnak és a bauxit- illetve barnakőszén-bányászatnak. A vulkanikus talaj kedvez a szőlészetnek is, Magyarország több fontos borvidékét találjuk a Balaton északi oldalán. |
A régióba elsősorban a történelmi emlékek miatt érdemes ellátogatni, Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém is a magyar történelem fontos szereplői. A bakonyi borvidékek és a későbbi leckében ismertetett Balaton is érdekes úti cél. |
1 Comment
HideGyőr és Nyugat-Dunántúl
A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből álló régió Magyarország egyik legfejlettebb területe.
Mindhárom megye gazdag látnivalókban, idegenforgalmi jelentőségük igen nagy.
A megyék földrajza változatos, különösen Vas megyében, ahol az Alpokalja hegyei mellett van síkság és dombvidék is.
Északon a földrajzi körülmények inkább a mezőgazdaságnak kedveznek, a szőlő- és bortermelés jelentős ágazatok.
Zala megyében, délen, a kőolaj és földgázkitermelés évtizedeken keresztül munkát adott a helyieknek.
Mára ezeknek a mezőknek a többsége kimerült, azonban az egykor olajkitermelésre használt kutak most termálvizet hoznak a felszínre, amely mindig komoly idegenforgalmi tényező.
A régió központja a százezres Győr.
A város és környéke nem csak mezőgazdasági szempontból fontos, hanem ipari központ is.
Sok Magyarországra települt cég választotta központjául a Bécs és Budapest között félúton elhelyezkedő várost.
Győrnek a huszadik század elejétől kezdve kulcsszerepe volt a gépgyártásban és építőiparban.
Vas megye központja, Szombathely már a Római Birodalom idején is népes város.
Az erre haladó Borostyánút mentén a rómaiak katonai bázisokat és kereskedelmi központokat építettek.
Vas megye fontos bevételi forrása a turizmus, amelyet részben az itt található termálfürdőknek, egészségközpontoknak, és a középkori várainak köszönhet.
A termálvíz hasonlóan fontos Zala megyében is.
Zalaegerszeg az 1950-es évekig nem volt jelentős tényező Magyarország gazdaságában, mára azonban a magyar átlaghoz képest igen fejlett.
A kilencvenes évektől kezdve a szolgáltató szektor is sokat fejlődött, valamint az országszerte sok problémát jelentő munkanélküliség is alacsony itt.
A nyugat-magyarországi kirándulások célpontja lehet a számtalan fürdő, az Alpokalja lankái és a környék várai, kastélyai.